Sokat gondolkoztam azon, hogy miről is írjak itt nektek, hiszen, most már a csapból is ez a téma folyik, ami valljuk be szuper, hiszen így talán előbb-utóbb mindenkinél eljön az a pont, amikor elgondolkodik kicsit és rájön, hogy apró lépésekkel is sokat tud tenni a környezetünkért, jövőnkért és a Földért.
Előre szólok, hogy ez egy nagyon hosszú beszámoló lesz, szóval érdemes egy teát, kávét bekészíteni. 😉
Előző év őszén fogalmazódott meg bennem a minimalizmus és hulladákmentesség gondololata, és igyekeztem minél jobban belemélyedni a témába. Amikor az embernek gyereke lesz sok minden átértékelődik, illetve az egyszerűbb, letisztultabb háztartás is előtérbe kerül. Sok esetben akkor marad a legtöbb időnk a gyermekünkre, önmagunkra, párkapcsolatunkra, ha a többi dolog egyszerűbben működik. Én mindig is a tisztaság, rendrakás híve voltam, de azt vettem észre, hogy a maximalizmusom lassan felőröl ezzel kapcsolatban, így lépni kellett. Rengeteg szakirodalmat olvastam a témában, sok videót megnéztem, és elkezdtük a zero waste felé vezető irányt. Itt nem szeretnénk különböző definíciókba, lépésekbe belemenni, hiszen mindenki egyénre szabottan tud ezen az úton elindulni, akit meg mélyebben érdekel a téma, linkelek néhány könyvet és videót a cikk végén.
Na de milyen területeken is vezettük ezt be eddig és hogyan is zajlott?
A hulladékmentesség egy életmód, nem lehet egyik napról a másikra mindent felforgatni, ez egy folyamat, ahol sok esetben évek kérdése, mire minden kialakul.
Úgy gondoltam, hogy úgy a legegyszerűbb, ha külön témaköröbe szedem ezeket. Na de mik is ezek?
BEVÁSÁRLÁS
Vászontáskák, szütyők, csatos üvegek
Itt eddig is tudatosan kezeltük ezt a kérdéskört, hiszen az elmúlt egy-két évben már nagyon figyeltünk arra, hogy ne kelljen a boltokban szatyrot kérni, legtöbb esetben vittünk magunkkal.
Én a szokásos vászonyszatyor, sporttáska híve vagyok, így ezek továbbra is maradtak.
A nagyobb nehézséget a műanyag zacskókról való teljes átállás jelentette. Szerencsére hamar találtam egy kedves hölgyet, akinél jó árban lehetett vásárolni kézzel varott, szinte súlytalan szütyőket, így most már azokban vesszük a zöldéseget, gyümölcsöt, magvakat és pékárukat. Azt hittem, majd mennyire furcsán fognak rám nézni az eladók, de eddig még nem kaptam semmilyen negatív kommentet, azzal kapcsolatban, ha ilyenben kellett lemérni az adott árut.
Moshatók, tartósak, szépek, így hosszú távon lehet rájuk számítani.
Na de mi is a baj a műanyag zacskókkal?
Azonkívül, hogy egyes becslések szerint 500 év, mire lebomlik, az egyik kiemelt problémát földünk vizeiben okozza. Az állatok beleakadnak, illetve megeszik. Ezt durva kimondani, de gyakorlatilag egy sorozatgyilkos lehet az a zacskó, amit elfogadsz vásárlás alkalmával. Egyes felmérések szerint Magyarországon egy nap alatt 1 millió műanyag zacskó fogy. Ez nagyon durva szám, persze vannak szigorítások állami szinten, de úgy gondolom a változtatást először egyéni berkekben kellene elkezdeni.
Ezenkívül figyelünk arra, hogy viszonylag csomagolásmentesen vásároljunk, ami sajnos nem mindig kikerülhető, ha már csak a felvágott, sajt kínálatot nézzük. Persze lehetne kímérősen is venni a hentesnél, de egy ideje már vegán étkezést folytatunk és az előbb említett termékeknél még nem találtunk ilyen verziót. Ami még bejött, hogy a gabonaféléket, hüvelyeseket, liszteket nagyobb tételben vásároljuk, de mivel, ahol élünk nincs csomagolásmentes bolt, így még ebben sem 100% a zero waste.
Víz
Ez is egy olyan terület, amiben nem volt nagy változás, korábban már beleuntunk a műanyag üveges ásványvizek vásárlásába, így beruháztunk egy vízszűrős kancsóra, amit nagyon megszerettünk, hozzáteszem, ahol élünk alapból jó ízű a csapvíz, így ez egy szuper vétel volt. Itt annyi, hogy havonta kell cserélni a szűrőbetétet, de még anyagilag, így is jobban kijön az ember, mint flakonos ásványvizek vásárlásánál. Nem beszélve arról, hogy időt és energiát sprólunk, nem szennyezzük a környezetet. Én pl. átlagosan 2-3 l vizet fogyasztok, tehát ebből a szempontból is jó választás.
Rengeteg, megalapozott kutatás támasztja alá, hogy sok esetben a PET palackokből idővel elkezdenek kioldódni a gyártás során lágyítószerként használt különböző ftalát-vegyületek. Ezek a szervezetbe kerülve a szaporítóképességet és a hormonrendszert károsíthatják, sőt némelyeket rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hoztak. Itt is figyelni kell a megjelölésekre, amelyek a flakon alján találhatók, ez alapján is sorolják be, hogy melyik számít károsnak.
Elviteles kávé
Ha ilyenre kerülne sor, akkor van egy pár jól bevált kulacsunk, amiben nyugodtan kérhetjük papírpohár helyett a kávénkat.
HÁZTARTÁS
Papírtörlő
Nekem ennek a lecserlése egy igazán fájdalmas pont volt, mivel imádtam, hogy bármikor csak letépek egyet és máris tiszta a pult, padló, stb. Takarításnál is szinte csak ezt használtam. Aztán rájöttem, hogy ez mennyire gazdaságtalan, főleg, amikor halomban állnak itthon a régi pólók, textilpelusok.
Belegondoltatok már abba, hogy ez mekkora nagy mennyiségű szeméttermelést jelent? Oké, védekezhetünk azzal, hogy a papír lebomlik, de nem mindegy, hogy milyen papír.
Amelyik papírlapot már használtuk, azt a szelektív papírgyűjtőbe (mivel szennyezett) elméletileg nem dobhatnánk bele. Ha van komposztáló, akkor abba mehet, de oda is csak akkor, ha nem színezett, azaz nincs rajta festékanyag. Amennyiben erre tudunk figyelni, sőt ha még újrapapírból készült konyhai papírtörlőt is használunk, akkor is általában olyan mennyiségű koszos papír hulladékot jelent ez, hogy a komposztáló sem biztos, hogy elbírja.
Tudtátok például, hogy csak az Egyesült Államokban naponta több mint 3000 tonna papírtörlő hulladékot termelnek a háztartások? Sajnos nem találtam adatot arra vonatkozóan, hogy Magyarország hogy áll ilyen téren, gyanítom, hogy nem jeleskedik.
Így a következő alternatívákat vezettem be:
Portölésnél a régebbről megmaradt mikroszálas kendőket, textilpelusokat használom. A konyhapult takarításra kiválóak a konyharuhák, miután nedves szivaccsal áttöröltem. Ablakpucolás és tükör törlésre beruháztam egy 20 db-os bambusz törlőkendőre, aminek minden egyes darabja 60 alkalmommal mosható és élettartama végén komposztálható, így ezt is letudtuk ezzel.
Mosogatásra, fürdő, pult takarításra luffa tökből készült szivacsot használunk, ami legalább 3-4 hónapig használható és mosógépben mosható, a végén, pedig komposztálható. Ezen kívül van itthon egy fából készült mosogatókefénk is, ami elhasználodás után szintén a komposztba kerül.
Tisztítószerek
Ez a mai napig egy sarkallatos pont, valamiből már sikerült megtalálni a tökéletes alternatívát, de vannak részek, ahol csak „finomítottam” a helyzeten. Az alap, ismertebb szerekkel az volt a fő gondom, hogy egyszerűen a nyálkahártyám nem bírta ezeket a szagokat és egy idő után már képtelen voltam használni őket. Elsőkörben környezetbarátabb, vegyi anyagoktól mentes termékekre váltottam, de a borsos áruk miatt, elgondolkodtam, hogyan is tudnám ezeket itthon előállítani.
Igazából az összes tisztitószer valahogy egy kaptafára készül egyéb dolgokkal megtűzdelve, amire nem biztos, hogy a szervezetünknek, illetve környezetünknek szüksége van.
A főbb alapok, amit most használunk: szódabikabóna, citromsav, ecet, nátrium-perkarbonát, mosószóda, mosószappan, illóolajok, mosótojás (erről, majd kicsit később bővebben). A már nem használt, kiürült szórófejes flakonok, egyéb tégelyek tökéletesen újrahasznosíthatók a házi készítésű termékekhez.
A fenti alapanyagokkal gyorsan és spórolósan lehet kiváló házi tisztítószereket készíteni, amik tökéletesen ellátják a megfelelő célt és környezetkímélőek. Arról, hogy pontosan milyen termékeket állítottam eddig elő és hogyan készültek, majd egy külön sztorit szánnék.
Szalvéta
Na itt nagyon sok szeméttől kímélheti meg az ember a saját háztartását és szeméttelepeket. Kb. 2000Ft-ból vettem annyi anyagot, amiből kijött 15 db textilszalvéta, így nagyobb vendégsereg esetén sem lesz hiányunk. Fehér damaszt, nátrium perkarbonátos vízbe áztatva vagy mosószódával kismosva tökletes alternatíva hosszú távon.
Ezenkívül beruháztunk néhány 100% pamut textilzsepire, ami tökéletes választás az átlagos (tehát, nem egy masszív lefolyású, taknyos időszakra gondolok) mindennapokra.
Szívószál
Erről csak említés szintjén, hálistennek úgyis belátható időn belül kivonják őket. Nekünk nincs itthon. Összesen 2 db masszívabb műanyag szívószálunk van, amit még üvegpoharakhoz adtak korábban, így azokat szoktuk használni, ha igény van rá.
SZÉPSÉGÁPOLÁS, HIGIÉNIA
Manapság bemegyünk egy boltba, drogériába, nagyon nehéz helyzetünk van, akkora a kínálat. Ha nincs bevált termékcsaládunk, az egész egy folyamatos kísérletezgetés. Persze valaki ezt lehet élvezi, de én már az elmúlt években, annyi terméket kipróbáltam, hogy belefáradtam. A legtöbb termék, amit használtam tele volt vegyi anyagokkal, így egy idő után áttértem a drágább, de talán mégis jobb környezet- és egészségtudatosabb márkákra.
Viszont sok esetben ezt sem érte el a kívánt hatást, így elkezdtem kísérletezgetni, ami még mindig tart 🙂
Azt, hogy milyen márkákat használok jelenleg és hogyan készülnek a házi kencék, a jövőben egy külön posztot szánok.
Amit eddig lecseréltünk:
- Tusfürdők. Itt teljesen a növényi szappanok irányába mentünk el, ami a közhiedelemmel ellentétben nem szárít, rengeteg tartalmas növényi olajat tartalmaz, isteni illatú és utána nem viszket a bőr.
- Fogkrém. Saját készítésű, szódabikarbóna, kókuszolaj, illolaj alapú megspékelve még néhány dologgal. Tökéletesen tisztít, kellemes utóíze van.
- Szájvíz, szintén házi készítésű és garantálom nem marja szét az egész szádat. 🙂
- Sampon, itt még egy megkezdett növényi alapú új márkával kísérletezek, de nem az igazi. Már a szilárd sampon szappanom a fiókban figyel és csak arra vár, hogy kipróbáljam.
- Mosható vattakorongok.
- Bambuszfogkefe, ami a váltója a már meglévő elektromos fogkefémnek, amit nem szeretnék kidobni, amíg bírja.
- Elektromos borotva.
- Vegán sminkek, testvajak.
TÁROLÁS
Én mindig is az átlátható és rendszerezett tárolás híve voltam, amit az elmúlt időszakban még jobban sikerült fejleszteni.
Amit lehet zacskómentesen tárolok, felhasználva a vidékről kiürült befőttes üvegeket, egyéb csatos üvegeket, amit néhány hónapja szereztem be és a korábban megvásárolt műanyag tároló dobozokat.
Ahogy korábban is írtam, igyekszünk nagyobb tételben vásárolni, főleg a gyakrabban használt alapélelmiszereket, így eltarthatóság szempontból is praktikusabb tárolóedényekben elrakni.
Jobban figyelünk rá, hogy ne halmozzunk fel annyi mindent, hanem csak annyit, amit néhány hét alatt el is használunk, így kisebb a kidobás esélye is.
Egyébként, amiből tehetem üvegeset vásárolok, ami aztán szintén újrahasznosításra kerül tárolóként.
HULLADÉKKEZELÉS
Nem szeretnék belemenni, hogy mennyi szemetet termelünk, mert egyenlőre még nem járunk ott egy pelenkással, hogy ez minimális legyen. Törkeszünk a hulladékmentességre, de eddig még nem váltottunk mosi pelusra, mert ebben nem jött el még az időnk, rááadásul remélem, hogy Fruzsi legkésőbb nyáron már nem fogja a pelusokat használni, legalábbis rajta leszünk.
Szóval, hogyan is „gyűjtjük” a szemetet?
Az, hogy kertes házban élünk sok szempontból kedvez ennek az életmódnak. Van egy kommunális kukánk, amiben többnyire pelusok landolnak és kb. ennyi :), minden más szelektív és komposzt. Mivel rengeteg gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, így azok nem felhasznált részei a komposztba mennek a kisebb zöldhulladékkal, kávézaccal és teafűvel együtt.
A dobozos növényi italok, joghurtok, egyéb műanyagok, papírok a szelektívbe. Ez az a rész, amin most törekszünk, hogy minél kevesebb legyen. A városban, ahol élünk, egyik héten viszik a szelektív hulladékot, másik héten pedig a zöldet. A kommunálisat, pedig minden héten. Így, ha felhalmozódna nagyobb mértékű zöldhulladék – ami kertes házben élve, főleg kertrendezési időszakban elő szokott fordulni – azt is külön elviszik.
Arra nagyon törkeszünk, hogy étel ne kerüljön kidobásra. Akkora mennyiséget főzök, amekkorát meg is tudunk enni. Mivel kétnaponta friss étel kerül az asztalra, így nem unjuk meg őket, és így jobban elkerülhető az, hogy az étel a kukában landoljon.
Tömören, röviden ennyi, na azért nem annyira röviden. 🙂 Amennyiben érdekel ez a téma, kövesd továbbra is a bejegyzéseimet, mert a jövőben számos, ehhez kapcsolódó írással jövök még.
És persze az ígért ajánlók:
Könyvek:
- Bea Johnson: Zero waste otthon
- Tóth Andi: Dobd ki a szemetest – Hulladékcsökkentés lépésről-lépésre
- Tom Szaky: Hulladék – tudatosan
Filmek:
- The True Cost dokumentumfilm
- A Plastic Ocean
- Drowning in Plastic
- Trashed
- Bag It
A fentieken kívül számos írás, videó létezik még a témában, érdemes utánanézni, amennyiben neked is szívügyed a zöldebb élet! 🙂
