Együnk szóját vagy ne?
Az elmúlt időszakban egyre többet találkozom a kérdéssel, hogy érdemes-e szójatermékeket fogyasztani vagy sem.
Számos ellentmondás terjeng a világhálón, sokszor hibás érvelésekkel és félreértelmezett kutatási eredményekkel.
Én mindenkinek azt javaslom, amennyiben tényleg biztosra szeretne menni, érdemes minél több nemzetközi kutatásnak, statisztikának utánanézni, mert így sokkal árnyaltabb képet kapunk.
Ebben a bejegyzésben nem célom bárkit is meggyőzni a szójatermékek fogyasztásáról, viszont mindenképpen szeretnénk egy kis iránymutatást adni és alátámasztani, hogy mérsékelt fogyasztása még előnyös is lehet az egészségünk szempontjából.
Nem tartom magam szakértőnek a témában, viszont az elmúlt 1-2 évben alaposan utánajártam ennek az élelmiszercsoportnak, így az általam fontosnak tartott részeket szeretném kiemelni.
Családunkban heti rendszerességgel többször fogyasztunk szójatermékekből készült ételeket, így a blogon többször találkozhattok majd, ilyen típusú receptekkel.
Sósan, édesen (pohárkrémek formájában) is tökéletesen megállja a helyét.
Mi az a szója?
A szójabab vagy eredeti nevén edamame egy ázsiai erdetű hüvelyes, annyiban különbözik családtagjaitól, hogy magasab fehérje és zsírtartalommal rendelkezik.
Fehérjetartalma azonos a húsokéval, nagy mennyiségű, létfontosságú aminosavak találhatók benne. Ezenkívül tartalmaz még kalciumot, cinket, valamint B-vitaminokat, leginkább B12-vitamint. Jó hatással van az agy és a máj működésére, mivel sok olyan összetevő található benne, (például a lecitin) amelyek mind ezen szervek sejtmembránjainak felépítésében játszanak fontos szerepet.
Milyen formában találkozhatunk vele?
Mint minden más élelmiszer esetében, a szójánál is elmondható, hogy érdemes a legkevésbé feldolgozott verziót választani. A boltok polcain az alábbi változatokkal találkozhatunk: szójabab, tofu, szójaital, szójaszósz, miso, tempeh, joghurtok. Ugyanakkor számos húsipari termék összetevői között is megtalálható, valamint az egyéb nem vegán élelmiszerekben adalékanyagként is használják.
Európában a legutóbbi információk szerint tilos emberi fogyasztásra szánt, génmódosított (GMO) szójatermékeket forgalmazni, de a legtöbb terméken fel is tüntetik a GMO mentességet. Ha egy terméken megtalálható a bio felirat, akkor az nagy valószínűsággel GMO mentes is.
Milyen ellenérvekkel találkozhatunk?
Az első vitatárgy a szója fitoösztrogén tartalmára irányul.
A fitoösztrogének a természetben előforduló növényi vegyületek. Szerkezetük hasonló bizonyos nemi hormonokéhoz, és ez lehetővé teszi, hogy kapcsolódjanak az ösztrogénreceptorokhoz. Habár a fitoösztrogének ösztrogénaktivitása gyenge, megfelelően nagy mennyiségű szója elfogyasztása mégis befolyásolja hormonháztartásunkat.
A fitoösztrogének ugyanakkor segítik a szervezet védekező képességét a daganatok elleni harcban. Növelik a daganatos sejtek ellen küzdő fehérvérsejtek aktivitását és csökkentik génmutációkért és az öregedésért is felelős szabad gyökök szintjét. Hormonális hatásuk miatt jól használhatók a csontritkulás kezelésében is. A táplálékkal a szervezetbe kerülő nagyobb mennyiségű fitoöszteroid csökkenti a kórkép kialakulásának esélyét. A csontritkulás mellett jó hatása van más menopauzális tünetek, a hőhullámok, vérnyomás-ingadozás, hangulatváltozások megelőzésében és kezelésében is. Fokozza a vérerek rugalmasságát, csökkenti az érelmeszesedés veszélyét.
Azt érdemes tudni, hogy a szójaalapú kísérletek, legtöbb esetben állatokon történnek, magas dózisban és nem élelmiszer formájában adagolják. Így sajnos nyilvánvaló a negatív hatás kiváltása.
A következő vitatárgy, ami rendszeresen felmerül a szójatermékek körében, és már korábban is említettem, az a génmódosítás.
Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy a vegán-, vagy növényi étrendet követők nagy része alaposan figyel arra, hogy GMO mentes termékeket válasszon a boltok polcairól. Ahogy korábban már említettem emberi fogyasztásra tilos Európában génmódosított szóját értékesíteni, de nyilván sosem lehet tudni és nem árt elővigyázatosnak lenni.
A világon termelt szója fele, a Brazíliában és Argentínában termelt szója, pedig 95% génmódosított, azaz az előállításhoz rovar-és gyomírtó szükséges és ráadásul a növényvédő szerek közel harmadát tilos használni az EU-ban.
Európa a világ második szójaimportőre (az első Kína), ezt a szóját, pedig elsősorban a nagyipari állattartásban hasznosítják.
Amit itt érdemes látni, az az, hogy sajnos a húsfogyasztók nagy része nincs is tisztában azzal, milyen minőségű táplálékot vesz magához. És itt most nem arról beszélek, aki otthon a kapirgálós csirkét neveli (itt is bele lehet futni szója alapú takarmányokba), hanem az átlagfogyasztók, akik a szupermarketek polcairól vásárolnak.
És végül, de nem utolsó sorban, szóba kerül még a hormontartalom is. Itt szintén arra hívnám fel a figyelmet, hogy meg kell válogatni milyen forrásból és milyen összetevőjű élelmiszereket vásárlunk. Sajnos ez alól a tejtermékek sem kivételek, amelyek túlnyomórészt hormonkezeltek. A tehéntej fő funkciója, hogy a tehén a kicsinyét táplálja. Amiatt, hogy a kisboci egészséges legyen és megfelelően fejlődjön, növekedési hormonok találhatók a tejben, így a tejtermékekben is. Ezek a hormonok serkentik a sejtburjánzást, ami a rák megelőzése szempontjából kedvezőtlen.Ezenkívül belső bélgyulladást generálhat, illetve a különbüző bőrproblémák kialakulásban is szerepet játszik.
Összességében elmondható, hogy a szója alapú termékek értékes tápanyagokat tartalmaznak, moderált fogyasztásuk, pedig inkább pozitív hatással van a szervezetünkre, mintsem negatív. Természetesen, ha valaki intoleráns erre az ételcsoportra, annak semmiképpen nem javaslom. Érdemes teljes értékű formában fogyasztani, kerülni a nagyon feldolgozott verziókat. Tehát, ahogy mondani szokás, semmi jót nem veszünk el belőle és semmi rosszat nem adunk hozzá ?. A húsfogyasztóknak is meleg szívvel ajánlom kipróbálásra, hoz egy kis változatosságot a mindennapokba.
